Philosophus naplója 2.0

Az ország előtt nehéz évek állnak. Egy ilyen közhelyes mondat lenne az, amely talán legegyszerűbben jellemezné a szlovákiai helyzetet. A jelenlegi kormány ugyanis csak minimális korrekciókat képes majd végrehajtani a gazdaságon, de ezek pontosan szavazóbázisaik pénztárcáját célozzák meg, így nem kell ahhoz semmilyen felmérést tanulmányoznunk, hogy nyilvánvaló legyen,a következő parlamenti választások komoly változásokat hozhatnak.

Igazából már a kormány megalakulásakor azt jósoltam, hogy négy év múlva Fico pártja egyedül alkot majd kormányt, s  már az elmúlt hónapok statisztikai felmérései is hasonló eredményeket mutatnak. Pedig még csak egy év telt el, mióta a jobb-liberális erők vezetik az országot. Jómagam, mint jobboldali ember örültem, hogy véget ért a Fico-korszak első része, de mérsékelt örömöm fokozatosan a kiábrándulás kezdett úrrá lenni. Leginkább amiatt, hogy megtapasztaltuk, nem csak a kereszténydemokrata gondolkodás jelent Szlovákiában mást, mint nemzetközi szinten, de hasonlóan van ez a számomra korábban annyira szimpatikus SaS-szel is.

Ügyes kommunikációval ugyanis még engem is meggyőzött a liberális párt, s még azon is elgondolkodtam, talán éppen rájuk szavazok. Aztán végül személyes szimpátiák alapján egy másik párt listájáról választottam. 13 hónappal a választások után úgy érzem, jól tettem, hogy nem Sulíkékra voksoltam. Az SaS ugyanis számomra a legnagyobb csalódást jelenti a szlovák kormányban. Ez nem annak köszönhető, hogy a másik három párt annyira remek teljesítményt nyújtana. Ők is haloványok, de a jobbos pártokról eddig is tudtam, hogy legfeljebb a gazdaságpolitika egyes elemei miatt lehet őket kedvelni, a narancsba öltöző magyar politikusok vegyes pártjától pedig nem lehetett sokat várni. Hozták is a megszokottat, amely nekem kevés.
Az SaS pedig már egy éves kormányzása alatt bizonyította, nem több mint elődei. Az SOP vagy az ANO is ideiglenes pártok voltak, s talán éppen azért, mert túl korán kerültek a kormányba. Ugyanez a helyzet áll most is elő, s Matovičék kiválása, folyamatos parádézása sokat árt ennek a pártnak. Politikai szinten ugyanakkor nem sikerül túl sokat alakítani, pedig volna rá lehetőség.
Mindez persze csak egy szubjektív vélemény, másrészt viszont a SMER-SD népszerűségének ilyen mértékű növekedése tény. Elemzőként mondhatnánk azt, hogy mindez törvényszerű, ahogy a kormánypártok preferenciáinak visszaesése. Itt viszont többről van szó. Olyan helyzet fenyeget 2014-ben, sőt lehet korábban is, amely Szlovákiát akár évtizedekre meghatározhatja. Gondolom ezt azért, mert bármennyire szeretné a szlovák sajtó Orbán Viktort Ficohoz hasonlítani, a szlovák politikus kommunikációja, egész politikai megjelenése sokkal agresszívebb, nem beszélve nacionalizmusáról. Ugyanakkor Orbán olyan gazdasági eredményeket mutathat fel korábbi kormányzási időszakából, amelyet a szlovák baloldal vezére soha nem fog.
Abban tehát biztos vagyok, hogy a SMER-SD nem a Fideszhez hasonló lépésekkel próbálna operálni, hanem a gazdaságpolitika olyan szintű teljes átalakítására törekedne, amely a 90-es évek végén tapasztalható szintekre süllyesztené az országot. Az olvasó most azt gondolja, hogy ez lehetetlen és túlzás a jóslatom, de a süllyesztő eljöhet, mert Szlovákiában annyira gyenge a lakosság véleménynyilvánítási hajlandósága, hogy ezt is lenyelnénk.
A veszély tehát itt van, jobb lesz felkészülni, s csak bízni tudok benne, hogy a jelenlegi kormány lépései végre az ésszerűség irányába fognak hatni. Ennek hiányában biztosan állítható, a baloldal fog hatalmas fölénnyel nyerni, amelynek vezére esetleg nem is Robert Fico lesz. Az ügyes jogász akkora talán már a Hodža téren fog tágas otthonában teázni.

Az ország a Tour de France lázában ég, de a német határ mentén, az Európai Unió egyik központjában a bicikli más szerepet kap.

Eltelt egy kis idő, én is változtam, ezért aztán a blog is kicsit módosított formában jelentkezik majd, de a témák maradnak. Politika, közélet és minden, ami engem és a kedves olvasót is érdekelheti a szép Felvidéken.

Úgy gondolom, sajnos a szlovákiai magyar blogszféra megállt a fejlődésben, pedig 2-3 évvel ezelőtt arra számítottam, beindulnak a folyamatok. Nem így lett, az akkoriak közül többen abbahagyták, ahogy én is. Vannak azonban kitartó posztokat teremtő grafomániások, s nekik hála, azért még nem állt meg teljesen a körforgás.

Magamról annyit, hogy újult erővel kezdek neki a posztok írásához, mert ugyan Philosophus naplója kicsit pihent és át is költözött, én az elmúlt hónapokban is nagyon aktívan blogoltam, csak egy más témában. Erről viszont majd később esik szó, most mindenkinek jó szórakozást kívánok - remélem régi olvasóim nem fognak csalódni, s új emberkék is majd megismerik Philosophus naplóját.